Pázsit és virágok: teendők májusban
Bálint Gazda cikkeiből szemezünk, hiszen nagyon sok hasznos tanáccsal látott el minket!
„A zöld gyepért sokat kell tennünk tavasszal. Néhány ötletet küldök az ápolásával kapcsolatban.”
Bálint Gazda cikkeiből szemezünk, hiszen nagyon sok hasznos tanáccsal látott el minket!
„A zöld gyepért sokat kell tennünk tavasszal. Néhány ötletet küldök az ápolásával kapcsolatban.”
Nincs olyan kert, házfal vagy járda, ahol ne jelenne meg minden évben tömegesen a verőköltő bodobács. Piros színéről és jellegzetes mintájáról könnyen felismerhetőek, sokan nem tudják azonban, hogy egyáltalán nem kártékonyak, és csak azért mozognak csoportosan, mert telelőhelyet keresnek.
A verőköltő bodobács, másnéven suszterbogár egy nagyon elterjedt faj Európában. Habár a poloskák alrendjébe tartoznak, abban azonban eltérnek tőlük, hogy nincsenek bűzmirigyeik és nem tudnak repülni sem. Piros alapszínéről és jellegzetes mintájáról könnyen felismerhetőek.
A bodobács kifejlett alakja telel át a földben, majd a telelést követően tavasszal jönnek elő, ilyenkor azonban nagy mennyiségben jelennek meg és igen feltűnőek. Párzás után a petéket a talajra rakják, amiből a lárvák júniustól folyamatosan kelnek ki. A lárvák hasonlóan az imágóhoz szintén piros alapszínűek, azonban a mintázatuk, még nem olyan összetett. A verőköltő bodobács nem tartozik a kártékony rovarok közé, telelőhelyet keresve mozognak tömegesen, a házfalakon, járdákon és párkányokon pedig rendszeresen megtelepszenek a napsütésben.
Táplálékuk elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, de szükség esetén megeszik a papsajtot, akácot, cukorrépát, padlizsánt, földiepret és rebarbarát, sőt korhadó növényi részeket és rovarok, csigák, hernyók tetemeit is. Habár táplálkoznak a fent említett növényekkel, nem kártevők, hanem inkább hasznos rovarok, eltakarítják ugyanis a hulladékokat, és olykor az apró rovarok, hernyók, giliszták nedveit szívogatják.
Forrás: Agrárszektor
Fűkaszálás Fűnyírás
Főbb tevékenységünk a fűkaszálás!
Vállaljuk Családi házak, kertek, telkek, ipari területek,erdők, utak, árkok, mezők fűkaszálását, bozótírtását az alább felsorolt településeken:
Tahitótfalu, Pócsmegyer, Surány, Horány, Szigetmonostor, Kisoroszi, Dunabogdány, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, Budakalász, Solymár, Üröm, Dunakeszi
Kertes házban él? Akár 5 milliós büntetésre is számíthat, ha ezt elmulasztja!
Az ingatlantulajdonosoknak eddig minden év július elsejéig kellett gondoskodniuk földjük parlagfű-mentesítéséről, az Országgyűlés azonban tavaly
A lombhullató fák – de különösen a gyümölcsfák – jóllehet a lombhullás óta nyugalmi állapotban vannak, egyáltalán nem érzéketlenek az időjárás szélsőségeivel szemben.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a téli zimankós hideg csak akkor tesz kárt a termőrügyekben, ha a hőmérséklet -15 fok alá csökken. Egyébként ebben az időszakban csak az ónos eső okozta jégpáncél veszélyezteti a termőrügyek épségét.
A növények mélynyugalmi állapota január végén, február elején ér véget.
A népi hagyomány pálfordulásnak (január 25.) nevezte ezt a kritikusnak vélt napot és a gazdaemberek azt tartották, hogy ha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj: a család és az állatállomány kitelel. Pálnak fordulása, fél tél elmúlása – szólt a bölcs mondás.
Nárcisz
Februárban azt kívánom, tartson még ki a tél!
Február elejétől előbb a csonthéjasok, később az almástermésű fák kezdenek ébredezni. Megindul a gyökértevékenységük, vizet vesznek fel a talajból, a sejtjeik megduzzadnak, állományuk hígabb lesz, aminek következtében könnyebben megfagy. Ilyenkor egy átmeneti meleg időszak utáni fagyhullám katasztrofális lehet, a kajszi, az őszibarack, a mandulafák termőrügyeinek a szövetállománya elbarnul, ezekből már nem lesz virág és abból gyümölcs. Azt kívánom, hogy tartson még egy kicsit ki a tél és akkor érkezzék el a tavasz, amikor a tél visszatérésére már nem kell számítanunk.
Mikor érdemes palántázni?
Az előrelátó kertész már beszerezte a tavaszi vetéshez szükséges magvakat és gondol a zöldségfélék és a virágok palántázására is.
Palántázni azokat a hosszabb tenyészidejű zöldségféléket érdemes, amelyek közvetlenül az állandó helyükre vetve csak későn érlelik be a termésüket vagy egyáltalán nem érnek be. Ha viszont a 6-8 hét alatt növényházban vagy fóliasátorban felnevelt palántákat a fagyveszély elmúltával ültetjük ki a szabad földbe, akkor ezzel meghosszabbítjuk a vegetációs idejüket, több és jobb termést takaríthatunk be róluk. Palántázással termeljük a káposztaféléket, a karalábét, az uborkát, a dinnyét, a cukkinit, a paprikát, a paradicsomot.
Milyen palántákat válasszunk?
Néhány éve még minden bizonnyal arra bíztattam volna az olvasót, hogy maga nevelje erőteljes, egészséges palántáit, most azonban már a kereskedelem nagy választékban kínál palántákat, tehát csak annak ajánlom a palántanevelést, akinek ez a munka nem fáradság, hanem alkotó szórakozás. Arra azonban ügyelni kell, hogy zömök, sötétzöld levelű, fehér gyökérzetű, lehetőleg edényben előnevelt palántát ültessenek, mert ezek jobban átvészelik a környezetváltozás (az átültetés) stresszét.
Aki olyan előrelátó volt, hogy a tavalyi mángoldvetését nem ásta ki, hanem a földben hagyta és betakarta lehullott lombbal vagy szalmával, lekaszált fűvel, az most letakaríthatja a takaróréteget, amely alatt máris zöldelnek a friss mángold levelek. Ezekből remek, vitaminokban gazdag főzeléket lehet készíteni. Az öreg tövek persze áprilisban már szárba mennek és kevés levelet hoznának, ezért ki kell szedni őket és a helyükre más zöldséget lehet ültetni.
Bálint Gazda cikkeiből szemezünk, hiszen nagyon sok hasznos tanáccsal látott el minket!
Ha jól csináljuk, még dúsabb lesz a virágzás!
Eltérően a nagyvirágú bokorrózsáktól a futórózsabokrokat csupán ritkítómetszéssel kell karbantartani, de a hosszú vesszőket nem kell visszavágni.
ZÖLDHULLADÉK ELSZÁLLÍTÁS!
2021. január elsejétől országszerte betiltják az avar és a gallyak égetését, számos önkormányzat azonban a kérdést már korábban rendeleti úton szabályozta, így az ország jelentős részére most is érvényben van a tilalom.
Hatalmas szél kicsavart, egy kb 30 méteres elkorhadt fenyőfát.
A Képen látható, hogy a kidőlt fenyő, felakadt a pár méterre lévő szintén kb 30 méteres fenyőre.
Ez a szituáció életveszélyes helyzetet hozott, mivel közvetlenül mellette a családi ház, vele szemben a szomszéd háza és kerítése volt veszélyben, nem beszélve arról, hogy bármikor tovább dőlhetett volna a fa, mivel 45 fokos szögben pár gally tartotta a több tonnás fenyőfát.
Tovább Olvasom