28 márc 2023
BODOBÁCS

KÁROS VAGY HASZNOS ROVAR A BODOBÁCS?

Nincs olyan kert, házfal vagy járda, ahol ne jelenne meg minden évben tömegesen a verőköltő bodobács. Piros színéről és jellegzetes mintájáról könnyen felismerhetőek, sokan nem tudják azonban, hogy egyáltalán nem kártékonyak, és csak azért mozognak csoportosan, mert telelőhelyet keresnek.

A verőköltő bodobács, másnéven suszterbogár egy nagyon elterjedt faj Európában. Habár a poloskák alrendjébe tartoznak, abban azonban eltérnek tőlük, hogy nincsenek bűzmirigyeik és nem tudnak repülni sem. Piros alapszínéről és jellegzetes mintájáról könnyen felismerhetőek.

A bodobács kifejlett alakja telel át a földben, majd a telelést követően tavasszal jönnek elő, ilyenkor azonban nagy mennyiségben jelennek meg és igen feltűnőek. Párzás után a petéket a talajra rakják, amiből a lárvák júniustól folyamatosan kelnek ki. A lárvák hasonlóan az imágóhoz szintén piros alapszínűek, azonban a mintázatuk, még nem olyan összetett. A verőköltő bodobács nem tartozik a kártékony rovarok közé, telelőhelyet keresve mozognak tömegesen, a házfalakon, járdákon és párkányokon pedig rendszeresen megtelepszenek a napsütésben.

Táplálékuk elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, de szükség esetén megeszik a papsajtot, akácot, cukorrépát, padlizsánt, földiepret és rebarbarát, sőt korhadó növényi részeket és rovarok, csigák, hernyók tetemeit is. Habár táplálkoznak a fent említett növényekkel, nem kártevők, hanem inkább hasznos rovarok, eltakarítják ugyanis a hulladékokat, és olykor az apró rovarok, hernyók, giliszták nedveit szívogatják.

Forrás: Agrárszektor

22 márc 2023
Fűkaszálás

Fűkaszálás Fűnyírás

Fűkaszálás Fűnyírás
Főbb tevékenységünk a fűkaszálás!
Vállaljuk Családi házak, kertek, telkek, ipari területek,erdők, utak, árkok, mezők fűkaszálását, bozótírtását az alább felsorolt településeken:

Tahitótfalu, Pócsmegyer, Surány, Horány, Szigetmonostor, Kisoroszi, Dunabogdány, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, Budakalász, Solymár, Üröm, Dunakeszi

READ MORE

12 febr 2022

Mire figyeljünk a kertben, Februárban!

A lombhullató fák – de különösen a gyümölcsfák – jóllehet a lombhullás óta nyugalmi állapotban vannak, egyáltalán nem érzéketlenek az időjárás szélsőségeivel szemben.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a téli zimankós hideg csak akkor tesz kárt a termőrügyekben, ha a hőmérséklet -15 fok alá csökken. Egyébként ebben az időszakban csak az ónos eső okozta jégpáncél veszélyezteti a termőrügyek épségét.

A növények mélynyugalmi állapota január végén, február elején ér véget.

A népi hagyomány pálfordulásnak (január 25.) nevezte ezt a kritikusnak vélt napot és a gazdaemberek azt tartották, hogy ha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj: a család és az állatállomány kitelel. Pálnak fordulása, fél tél elmúlása – szólt a bölcs mondás.

Nárcisz

Februárban azt kívánom, tartson még ki a tél!
Február elejétől előbb a csonthéjasok, később az almástermésű fák kezdenek ébredezni. Megindul a gyökértevékenységük, vizet vesznek fel a talajból, a sejtjeik megduzzadnak, állományuk hígabb lesz, aminek következtében könnyebben megfagy. Ilyenkor egy átmeneti meleg időszak utáni fagyhullám katasztrofális lehet, a kajszi, az őszibarack, a mandulafák termőrügyeinek a szövetállománya elbarnul, ezekből már nem lesz virág és abból gyümölcs. Azt kívánom, hogy tartson még egy kicsit ki a tél és akkor érkezzék el a tavasz, amikor a tél visszatérésére már nem kell számítanunk.

Mikor érdemes palántázni?
Az előrelátó kertész már beszerezte a tavaszi vetéshez szükséges magvakat és gondol a zöldségfélék és a virágok palántázására is.

Palántázni azokat a hosszabb tenyészidejű zöldségféléket érdemes, amelyek közvetlenül az állandó helyükre vetve csak későn érlelik be a termésüket vagy egyáltalán nem érnek be. Ha viszont a 6-8 hét alatt növényházban vagy fóliasátorban felnevelt palántákat a fagyveszély elmúltával ültetjük ki a szabad földbe, akkor ezzel meghosszabbítjuk a vegetációs idejüket, több és jobb termést takaríthatunk be róluk. Palántázással termeljük a káposztaféléket, a karalábét, az uborkát, a dinnyét, a cukkinit, a paprikát, a paradicsomot.

Milyen palántákat válasszunk?
Néhány éve még minden bizonnyal arra bíztattam volna az olvasót, hogy maga nevelje erőteljes, egészséges palántáit, most azonban már a kereskedelem nagy választékban kínál palántákat, tehát csak annak ajánlom a palántanevelést, akinek ez a munka nem fáradság, hanem alkotó szórakozás. Arra azonban ügyelni kell, hogy zömök, sötétzöld levelű, fehér gyökérzetű, lehetőleg edényben előnevelt palántát ültessenek, mert ezek jobban átvészelik a környezetváltozás (az átültetés) stresszét.

Aki olyan előrelátó volt, hogy a tavalyi mángoldvetését nem ásta ki, hanem a földben hagyta és betakarta lehullott lombbal vagy szalmával, lekaszált fűvel, az most letakaríthatja a takaróréteget, amely alatt máris zöldelnek a friss mángold levelek. Ezekből remek, vitaminokban gazdag főzeléket lehet készíteni. Az öreg tövek persze áprilisban már szárba mennek és kevés levelet hoznának, ezért ki kell szedni őket és a helyükre más zöldséget lehet ültetni.

Forrás:

09 máj 2021
https://balintgazda.hu/aktualis-kert/majus/hogyan-kell-metszeni-a-futorozsabokrokat.html

Hogyan kell metszeni a futórózsabokrokat?

Bálint Gazda cikkeiből szemezünk, hiszen nagyon sok hasznos tanáccsal látott el minket!

Ha jól csináljuk, még dúsabb lesz a virágzás!
Eltérően a nagyvirágú bokorrózsáktól a futórózsabokrokat csupán ritkítómetszéssel kell karbantartani, de a hosszú vesszőket nem kell visszavágni.

READ MORE

23 okt 2020
veszélyes fakivágás

Veszélyes Fakivágás

Hatalmas szél kicsavart, egy kb 30 méteres elkorhadt fenyőfát.
A Képen látható, hogy a kidőlt fenyő, felakadt a pár méterre lévő szintén kb 30 méteres fenyőre.
Ez a szituáció életveszélyes helyzetet hozott, mivel közvetlenül mellette a családi ház, vele szemben a szomszéd háza és kerítése volt veszélyben, nem beszélve arról, hogy bármikor tovább dőlhetett volna a fa, mivel 45 fokos szögben pár gally tartotta a több tonnás fenyőfát.
READ MORE

Hívjon MOST